Az utóbbi években jelentősen nőtt a helyi önkormányzatok adósságállománya. A témával foglalkozó tanulmányok a rossz pénzügyi gazdálkodás mellett a központi költségvetésből kapott normatív támogatások csökkenését és az önkormányzatok kötelező feladataihoz rendelt források kuszaságát (az sem egyértelmű mi a helyi kötelező feladat, nem hogy miből kell finanszíorzni) emelik ki fő magyarázatként.

Az elmúlt években már többször is történtek próbálkozások olyan úgynevezett költségvetési szabályok megalkotására, amelyek kordában tarthatják a települések eladósodását (pl adott évben felvehető hitel maximalizálása). Ezek a központilag alkotott szabályok azonban rendre felpuhulnak.

Fontos tudni, hogy az adósságállomány - kamat és árfolyamváltozások miatt - akkor is nőhet ha hiány nincs. Ebből a szempontból különösen érdekes az elmúlt évkben megfigyelhető (mára talán alábbhagyó) csillapíthatatlan étvágy a devizában (elsősorban svájci frank, euró, jen) megtestesülő kötvények iránt. A forint gyengülése növelheti a tartozást. Nem mindenki járt jól ezekkel. Érdemes még megkülönböztetni, hogy a település működési (tehát az életbenmaradáshoz) vagy fejlesztési (beruházásokra) célra is vehet fel hitelt. Az utóbbi években egyre nőtt a működési hitelek (vagy folyószámlahitelek) súlya.

Pécel sem maradt ki a kortörténeti trendből. Az adósságállomány jelenleg 2 milliárd forint (kötvények: 1,5 Mrd + 0,5 Mrd + 0,09 Mrd Ft). Jelenleg egy lakosra megközelítőleg 133 ezer forint jut.

Az önkormányzat összes bevétele 2009-ben 2,2 milliárd forint volt. 2010-re 2,6 milliárd forinttal számoltak a költségvetésben - mindezt úgy, hogy a központi költségvetésből érkező normatív hozzzájárulás közel 100 millió forinttal csökken. A 2,6 miliárd forintból 300 millió forint működési hitel. A költségvetés tehát működési hitelekre és egyéb bevételekre támaszkodik.

Az adósságállomány 2002-ben 644 millió forint volt, melynek jelentős részét fejlesztési hitelek tették ki. Az elkövetkező évek hitelfelvételét a normatív hozzájárulások csökkenése (központi költségvetéstől származó bevételek) és az elindított beruházások forrásigénye "motiválta". 2007-ben sikerült 532 millió forint névértékben svájci frank alapú kötvény kibocsátani, amihez 2008-ban további svájci frank alapú kibocsátás társult.

Az egy főre vetített adósságállomány tehát 2010-ben 133 ezer forint körül alakult. A Magyar Államkincstár összesítő adatai alapján 2007-ben az egy lakosra vetített önkormányzati adósságállomány átlagosan 57 ezer forint volt. A kisvárosokban 50 ezer forint. Összehasonlításul szolgálhat még a Progresszív Intézet tanulmánya, amely a nagyobb városok hitelfelvételét elemezte. Ebben az összesítésben az egy lakosra vetített tartozás 1.600 és 400.000 Ft között ingadozott. A 66 város tartalmazó listán, 2009-es adatok szerint 12-nek volt 50.000 alatt a vonatkozó mutatója, míg 44-nek fölötte.

Kapcsolódó anyagok:

- Önkormányzati gazdálkodás